fbpx

Share
Miért bonyolult az egyszerű bejelentés?

Miért bonyolult az egyszerű bejelentés?

Rövid, közérthető magyarázat az egyszerű bejelentés problémáiról

2017 óta a nettó 300 m2-nél kisebb, magánszemélyek által saját részre épített lakóházakra nem kell építési engedélyt kérni, helyette egyszerű bejelentési eljárást kell lefolytatni. Milyen jól hangzik, ugye? A továbbiakban bemutatjuk, miért is érdemes kivonni az eljárás nevéből az „egyszerűt”.

Az egyik legfontosabb különbség, hogy az engedélykérelem esetében a hatóságok (a helyi építésügyi hatóság) megvizsgálták és pecsétjükkel elismerték, hogy a tervek megfelelnek az összes érvényben lévő jogszabálynak. Ha utólag derült ki, hogy mégsem, de a hatóság nem jelezte előre, az építész és a megrendelő védve maradt. A jogalkotó az egyszerű bejelentés esetében a jogszabályoknak való megfelelés felelősségét az építész és a megrendelő hatáskörébe utalja. Ez rendben is lenne akkor, ha a jogszabályok konzekvensek, egyértelműek és jól használhatóak lennének, de ez sajnos messze nem így van. A jelenlegi jogalkotási ámokfutásban ember legyen a talpán, aki kiigazodik, és minden egyedi esetre alkalmazni tudja a legáltalánosabban megfogalmazott szabályokat, amik gyakran ellentmondásosak is a különböző jogszabályi helyeken! Nyilván felmerül benned és bennem is, hogy kérdéses esetben forduljunk a helyi építésügyi hatósághoz, akik mindezt eddig intézték. De nem lehet, ők semmiféle felvilágosítást nem adhatnak még szóban sem, nemhogy írásban, hiszen a bejelentés átkerült a járási építésfelügyelethez. Irány az építésfelügyelet! Sajnos ők sem segíthetnek, majd kimennek ellenőrizni építés közben…Látható, hogy ezzel nagyra nőtt a bizonytalanság.

A másik bonyodalom a tervek műszaki tartalmával kapcsolatos. Az építési engedély megszerzéséhez 1:100-as léptékű tervek készültek, és legtöbbször ezekből is épültek a kisebb lakóházak, a kivitelező szakértelmére bízva a részleteket. Családi ház esetében általános esetben nem is volt kötelező 1:50-es léptékű, kidolgozottabb kivitelezési terveket rendelni. A legtöbb család ezt nem is választotta, hiszen még egyszer annyit ki kellett volna fizetnie az építésznek, mint amennyibe az engedélyezési tervek kerültek. A bejelentés esetében kötelező egyből körülbelül kiviteli szintű terveket készíteni. Miért írom, hogy körülbelül? A kamarai szabályozás elkeni, hogy milyennek is kell lennie pontosan egy bejelentési tervnek. Ezért óriási a szórás az egyes építészek gyakorlatában. Többnyire valahol az engedélyezési tervek és a kivitelezési tervek között marad a dokumentáció kidolgozottsága. De nem csak a ködös kamarai szabályozás miatt, hanem mert a megrendelők számára nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne, ha egyik napról a másikra, az engedély eltörlése és az “egyszerűsítés” bevezetése után az építészek és a statikusok megdupláznák az áraikat (hiszen a munkájuk és a felelősségük is a duplájára növekedett). Így maradt egy hibrid rendszer, miszerint kicsit drágábban, nagyobb kockázat mellett, valamennyivel kidolgozottabb műszaki tartalommal készülnek a tervek. Reménykedhetünk, hogy az építésfelügyelet nem a falak felrakása után találja ki, hogy az építész rosszul értelmezte a jogszabályt, nem is onnan számít az előkert, beljebb kell vinni a házat egy méterrel…Ilyenkor kezdődhet a jogvita, hogy ki is hibázott, és ki viseli a felmerülő költségeket. Nem hiába kötelező a tervezőknek felelősségbiztosítást kötni. Ám nem gondolom úgy, hogy ez megoldaná a problémát, hiszen az adott család életében az időveszteség óriási károkat tud okozni.

Mindezzel együtt kell élnünk, és próbáljuk meg a jó oldalát nézni! Ha már úgy is kötelező, érdemes megfontolni, hogy egy kis plusz ráfordítással részletesebb tervek készüljenek. Tudom, hogy az elején még extra 300.000–400.000 forint említése óriási összegnek hangzik, de pár hónap múlva, ha az építkezés elkezdődik, ennél kisebb összegek nem is fognak kirepülni a családi kasszából. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kivitelezők felkészületlenebbek, már nem biztos, hogy a korábban rájuk bízott részleteket meg tudják oldani a jelenleg elvárt műszaki színvonalon. A részletes tervek arra is jók, hogy a kivitelező már előre pontosabb árajánlatot tudjon adni, és utólag egyértelműen számon kérhetjük, ha valamit nem úgy valósított meg, ahogy az a terv nagy könyvében le van írva.

Ugyanezt hivatott elősegíteni a rendelet által előírt hat alkalmas kötelező tervezői művezetés. Meglátásom szerint a jó időben végzett művezetés kritikus lehet az építkezés folyamán. Ha a kivitelező szakmailag felkészült, akkor előre meg tudjuk beszélni a terven nem tisztázott részletekről alkotott tervezői elképzelést. Ha a kivitelező linkeskedik, az építész (műszaki ellenőr hiányában, vagy mellett) fel tudja hívni az építtető figyelmét a hiányosságra. A kivitelező így kötelezhető a munka javítására.

Most, hogy már tudod, milyen sok múlik az építész felelősségtudatán és felkészültségén, talán körültekintőbben választasz. Azt is jobban megértheted, miért lett drágább a családi ház tervezése, és miért követjük rugalmatlanul, betűről-betűre a szabályokat.

Hogy abban mi a jó, hogy többezer oldalnyi jogszabályt tudjunk értelmezni, még nem tudjuk, de már keressük rá a választ! 🙂

 

Fogalommagyarázat:

Engedélyezési tervek (1:100-as lépték):
Leolvasható róla az épület pontos geometriája, a műszaki megoldások elve. Alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmaz.

Kivitelezési tervek:
Áll 1:50-es léptékű pallértervekből (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) és egyéb kiegészítő tervekből, amik felsorolását a magyarázat nélkülözi. Ez abban különbözik az 1:100-as engedélyezési szinttől, hogy a geometriai és műszaki részletek (pl. ablak beépítésének pontos helye a falsíkban) meghatározható és leolvasható.

Helyi építésügyi hatóság (építéshatóság):
A helyi önkormányzat által felállított iroda. Az itt dolgozó szakemberek jó esetben kiválóan ismerik az alájuk tartozó település(ek)et. Feladatuk többek között az építési engedélyek elbírálása (az egyszerű bejelentés nem!), a helyi építési szabályzat beható ismerete, erről való szakmai konzultáció a hozzájuk tartozó ügyekkel kapcsolatban.

Járási építésfelügyelet:
Járásonként működik. Többek között hozzájuk tartozik az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos minden intézkedés, ami alapjában véve tudomásulvétel és építés közbeni ellenőrzés.

Statikus:
Az épület tartószerkezeteit tervezi (alapozás, falak, pillérek, gerendák, födémek, áthidalók, stb.).

Műszaki ellenőr:
Ő a kivitelezés során a legjobb barátod, a Te „alkalmazottad”. Felügyeli, hogy minden szakszerűen és a tervek szerint menjen az építkezés során.

 

Jogszabályi hivatkozások vállalkozó kedvűeknek:

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai